-Soa te vagy az? Bent vagyok a konyhában gyere csak be. –kiabálta ki. Bementem a konyhába hozzá. –Hát téged mi szél hozott?
-Csak átjöttem, mert szeretnék mondani valamit.
-Valami baj van Soa? –kérdezte és abbahagyta a főzést.
-Jaj nincsen semmi csak.... hogy is mondjam.
-Jaj mondd már Soa!
-Itthon van KyoungJae?
-Nincsen, elment valami dolga volt, de mit szerettél volna mondani?
-Terhes vagyok.
-Terhes vagy? Hát ez fantasztikus. –mondta és ami a kezében volt mind eldobta, hogy odajöjjön hozzám és átöleljen. –Gratulálok! És KyoungJae tudja már?
-Még nem és nem is szeretném ha egy ideig megtudná.
-De miért? Neki is tudnia kell. Vagy nem az övé a gyerek? –kérdezte meglepődve.
-Deeeeee. Persze hogy az övé, ki másé lenne.
-Hát én azt nem tudom.
-Köszönöm a bizalmat, de 100 százalékosan a KyoungJaeé.
-Én nem úgy értettem Soa.
-Jó mindegy. Tudom, hogy tetszett érteni. Csak szeretném ha meglepetés lenne neki és majd csak a terhesség közepe vagy vége felé szeretném ha megtudná.
-Na hát ez fantasztikus ötlet. De, hogy fogod dugdosni a hasadat?
-Majd bő felsőket hordok és ha már tényleg muszáj lenne elmondani akkor elmondom. De könyörgöm ne tessék már elmondani KyoungJaenak. Minah és Hanah tudhatja, de KyoungJae nem.
-Jó rendben. Ha rajtam múlik nem tudja meg.
-Köszönöm szépen, de most rohannom kell haza.
-Jó menj csak, szia. –mondta és már ott se voltam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése