-Annyira, de annyira örülök, hogy itt vagy velem. El sem hiszed mennyire. Erre vártam már mióta....
-Mióta?
-Mióta megláttalak aznap, mikor odaköltöztetek mellénk. Az elején még csak a szomszéd lány voltál, de utána minden kezdett megváltozni. Elkezdtünk beszélgetni, majd haza vittelek mikor eltévedtél, majd a festékes story. Emlékszel?
-Hogy emlékszek-e? Azt nem lehet elfelejteni. –mondtam mosolyogva.
-És most ez a bál.... Remélem tudod, hogy teljesen felforgattad az életem. De én ennek örülök. Azt hittem, hogy egyedül fogom leélni az egész életem. Sosem volt egy olyan lány akiben mindent szerettem volna. De te.... te benned minden meg van ami kell nekem és veled tényleg igazán boldog vagyok. –mondta és adott egy szenvedélyes csókot. Abban a csókban tényleg minden benne volt. Abban a csókban tényleg éreztem hogy valaki szeret és az nem más volt mint KyoungJae.
-Örülök, hogy így érzel és míg velem vagy ez sosem fog változni. Erről biztosíthatlak. –mondtam és hozzábújtam. Idő közben elaludtunk.
- KyoungJae?.... KyoungJae? Itt vagy? –kérdeztem, majd megláttam, hogy a konyhában tevékenykedik.
-Jó reggelt! Sajnálom, hogy ott hagytalak, de meg szerettelek volna lepni egy kis reggelivel. Remélem nem baj!?
-Nem csak rossz volt úgy felkelni, hogy nem vagy mellettem. Azt hittem, hogy csak álmodtam, mikor megláttam, hogy üres mellettem az ágy. Majd észrevettem, hogy ebben a szép házban vagyok és akkor már tudtam, hogy ez nem csak álom volt.
-Bepótoljuk, ígérem. –mondta, majd odajött és adott egy csókot.
-Ezzel már ki is vagyok engesztelve. –mondtam egy huncut mosollyal az arcomon.
-Ennyivel? Akkor várjál csak míg megreggelizünk. –mondta és beleharapott ajkaiba, majd visszament a pult mögé nehogy odaégjen a reggeli. Egy telefon csörgésére lettünk figyelmesek.
-Ohh ez az enyém. –mondtam, majd berohantam a szobába és felvettem a mobilomat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése