2013. december 27., péntek

37.fejezet:A nagy nap

KyougJae és Soa esküvői ruhája
 A vizsgákra nagyon keményen tanultunk továbbra is KyoungJaeval. Miután túl lettünk rajtuk és vége lett a Fősulinak is egy nap összeült a két család és kitűztünk az esküvő időpontját. 2 hónapot hagytunk a szervezésre. A ruha kiválasztására, a gyűrű kiválasztására, a virágokra, a vendég lista megtervezésére és a meghívók kiküldésére, a díszítésre, a nászútra és még a hasonlókra. Az esküvő helyszínét nem kellett kiválasztanunk, azt úgy beszéltük meg, hogy KyoungJaeék nagy kertjében lesz. Így az esküvő nyár közeledtével Augusztusra lett téve. Ez a 2 hónap volt életem legboldogabb 2 hónapja. KyoungJae és én olyan boldogak voltunk, mint még soha máskor. Az előkészületek gyorsan teltek és egyszer csak azon kaptam magam, hogy másnap esküvő. Az esküvő előtti napon KyoungJaeék aludtam, de nem vele, hanem a vendég szobában, hogy csak véletlenül se lásson. Másnap esküvő. Egy percet se tudtam aludni, olyan izgatott voltam. Korán reggel jött a fodrász, hogy elkészítse a hajamat, majd a sminkes. A hajam laza konytban volt elkészítve, mégis nagyon elegáns és szép volt. Közben nagyon sokan jöttek fel a szobámba, hogy gratuláljanak és megcsodálják a leendő menyasszonyt. Mikor kész lett a hajam, lementem, hogy egy kicsit gyönyörködhessek a kertben. A kert meseszép volt. Sok fehér szék rajtuk nagy halvány rózsaszín selyem masnival díszítve, aminek a végén az oltár sok virággal. A kert tele volt szórva virágszirmokkal, majd tovább mentem. A székek mellett pár méterre fel volt állítva egy nagy fehér pavilon, ahol maga az esküvő utáni ebéd, vacsora és party lesz. Annyira gyönyörű volt, hogy elkezdtem sírni.
-Soa! Hát te? Miért sírsz? Nem szabad sírnod. A végén még elkened azt a gyönyörű sminked. –mondta KyoungJae anyukája és legyezni kezdte a levegőt. –Látod? Nem szabadott volna lejönnöd. Most elkezdtél sírni. Na nyomás felfelé. –mondta és hesegetni kezdett.
-Én csak....
-Nyomás. –mondta mosolyogva.
-Rendben. KyoungJae fent van már egyébként? –kérdeztem.
-Már régen felkelt. Talán nem is aludt semmit. Na nyomás, mert megint meg kell csinálni a sminkedet.
-Rendben. –mondtam, majd elindultam fel, közben felnéztem KyoungJae ablakára és megláttam, hogy ott áll és néz kifelé. Fel volt öltözve az ing és a nyakkendő legalábbis rajta volt, mert csak azt láttam lentről, majd bementem és felmentem a szobába. A sminkes amint meglátott, leültetett és elkezdte újból megcsinálni a sminkem. Biztos nem volt elragadtatva tőlem, de nem tudtam mit csinálni, hisz olyan szép volt minden. Mikor kész lettem, már ott járt az idő, hogy felvegyem a ruhát és a fátylat. Felvettem, majd bejött anyu és megcsodálta az egyetlen lányát. Amint meglátott elkezdett sírni. Hosszú nyugtatgatás után abbahagyta a sírást és elkészültünk. Pár perc múlva beszólt KyoungJae anyukája, hogy lassan menjünk lefelé. KyoungJae már lent van a vendégekkel és már minden vendég megérkezett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése