5.fejezet:Az első nap

KyoungJae

Reggel az ébresztőre keltem. Kikeltem az ágyból elraktam néhány cuccot a táskámba és lementem reggelizni.
-Jó reggelt! –mondták egyszerre anyuék.
-Jó reggelt! –mondtam és leültem az asztalhoz.
-Nem vagy izgatott az első napon? –kérdezte anyu.
-Nem. Miért? Kellene?
-Nem csak az első nap tudod mindig olyan...
-Tudom. –mondtam miközben elkezdtem enni.
-Elvigyünk a suliig úgy is arra megyünk.
-Köszi, nem kell. Buszozok.
-Biztos?
-Biztos. Mindjárt itt is lesz, szóval én megyek is. –mondtam és felálltam az asztaltól.
-De hisz alig ettél. –mondta anyu.
-Amúgy se vagyok éhes. –mondtam, majd felvettem a táskámat és készülődni kezdtem.
-Dehogy nem. Tessék. Ezt, majd megeszed. –mondta anyu és belerakott két szendvicset a táskámba.
-Köszi, de én megyek.
-Jó rendben. Ma is KyoungJae hoz haza?
-Nem mama, most már busszal járok szóval hazatalálok egyedül is, de megyek, mert már itt a busz. Sziasztok. –búcsúztam el, majd kimentem és felszálltam a buszra. Mindenki engem nézett. Egy kicsit zavarba is jöttem, de minnél hamarabb kerestem egy üres helyet és leültem. Pár perc múlva már a suli előtt is voltunk. Leszálltam, majd bementem a suliba. A tanítás pár perc múlva kezdődött. Kétségbe esetten kerestem azt a termet ahol az órám kezdődik, de nem találtam. A folyosó teljesen kiürült már csak én bolyongtam a folyosón.
 

Soa egyenruhában

-Keres valamit kisasszony? –kérdezte az igazgató.
-Igen. Nem találom ezt a termet. –mondtam és mutattam a papíromat.
-Jöjjön velem, megmutatom a termét.
-Köszönöm. –mondtam és követtem az igazgatót. Mikor odaértünk, az igazgató bekopogott az ajtón és bementünk. Megállt a tanítás a teremben és mindenki rám szegezte a tekintetét.
-Diákok! Szeretném nektek bemutatni Soat. Most jött az iskolánkba. Hanah szeretném ha segítenél neki kiigazodni az iskolán és megmutatni neki mindent.
Hát jó. Akkor tanuljon mindenki szorgalmasan és további szép munkát.  –mondta az igazgató, majd kiment. A diákok közül kiszúrtam KyoungJae szőke haját és mosolygó tekintetét.
-Szia Soa örülök a találkozásnak. Foglalj helyet. –mondta a tanár. Én leültem egy fiú mellé, aki egész órán le se vette rólam a tekintetét. Egyre jobban kezdtem zavarban lenni. Mi az? Mit néz ennyire? Van valami rajtam? Idétlen a fejem vagy az öltözködésem? Próbáltam nem nagyon figyelni rá, hanem az órára koncentrálni. Pár perc múlva megszólalt a csengő és nagy zajongás lett úrrá. A teremben minden lány KyoungJae körül legyeskedett.