19.fejezet: Meglepő fordulat

Soa

Befeküdtem az ágyba és csak meredtem magam elé. Egész este nem járt más a fejemben csak amit KyoungJae mondott. Vajon mi ütött belé? Azt se tudja milyen vagyok és jön azzal, hogy ő nem ilyen lányt ismert? Most ismert meg pár hónapja. Tökéletesen fogja érezni magát nélkülem is a bálon. Nem kellek én neki. És akkor eszembe jutott Hanah. Én hülye pedig egyedül hagytam ma a suliban és azt se tudja, hogy mi van velem. Elhatároztam, hogy holnap utolsó nap van a suliból péntek és a bál, de bemegyek suliba. Így hát magamra húztam a takarót és aludni kezdtem. Reggel mikor felkeltem szokás szerint bepakoltam, megcsináltam az elküldött házit, felöltöztem és lementem anyuékhoz.
-Soa! Hát te? Miért nem alszol még? –kérdezte anyu.
-Megyek a suliba.
-De nem azt mondtad, hogy már nem mész be erre a két napra?
-Meggondoltam magam. –mondtam, majd leültem reggeliztem valamit és készülődni kezdtem. Elbúcsúztam anyuéktól és kimentem megvárni a buszt. Pár perc múlva már jött is. Felszálltam és indultunk is. Mióta suliba járok sose figyeltem a suliba vezető utat most viszont le se szakadtam az ablakról. Mikor megérkeztünk leszálltam és elfogott a gyomorideg, majd a bejárat felé vettem az irányt. Bementem és olyan volt, mintha az első nap lenne a fősulin. Bementem a terembe és amint Hanah meglátott úgy nézett rám, mintha szellemet látna.
-Soa! Hát te hol voltál? –kérdezte és odarohant hozzám, majd a nyakamba ugrott.
-Nem éreztem jól magam tegnap, azért nem jöttem be. –mondtam és láttam, amint Catrina KyoungJae ölében ült. Catrina boldogan mosolygott, mint aki elérte célját, KyoungJae pedig csak nézett rám meglepődve. Hanahval leültünk a helyünkre és nem foglalkoztam KyoungJaeval.
-Na mi történt míg nem voltam?
-Hát a szokásos. Nagy felhajtás a bálkirály és királynő szavazás miatt és amint látod KyoungJae és Catrina együtt vannak. –mondta és kimutatta nem tetszését.
-Igen látom. –mondtam elkenődve. Időközben bejött a tanár, mindenki a helyére ült és megkezdődött az óra. KyoungJae egész órán nézett, de nem foglalkoztam vele. Mikor vége lett az órának Hanahval megkajáltunk és mentünk is vissza. Nem nagyon volt tanítás az esti bál miatt. Mindenki készülődött és a tanárok is intézték a bál előkészületeit. Mikor utolsó órára mentünk Hanahval egy fiú állított meg minket. Ismerős volt, hisz a focicsapatban játszik.
 

Danny a foci csapat önimádó vezetője

-Szia Soa, igaz?
-Igen. Mit szeretnél?
-Én Danny vagyok és lenne egy kérdésem.
-Hallgatlak.
-Nincsen párom a ma esti bálra, szóval csak azt szeretném tőled kérdezni, hogy nem-e jönnél el velem a bálba?
-Ez most vicc? KyoungJae kért meg hogy hívj el? Mert akkor mondd meg neki, hogy nem kérek belőle.
-Nem KyoungJae. Csak nincs párom és.... rád gondoltam.
-Hát nem tudom én nem.... –kezdtem bele, de Hanah oldalba bökött.
-Azt akarta mondani, hogy még nem volt bálon, de nagyon szívesen elmegy veled. –szólt közbe Hanah.
-Tényleg? Ohh köszi. –mondta Danny és átölelt. –Akkor 6 órára ott leszek nálatok.
-Hmm.... jó rendben. Tudod hol lakom? –kérdeztem.
-Nem.
-KyoungJae szomszédja vagyok. Őt biztos tudod hol lakik.
-Hát persze. Akkor 6ra ott vagyok érted. Most ne haragudjatok, de rohannom kell edzésre. Sziasztok. –búcsúzott el és már ott se volt.
-Hanah ez mi volt? Én nem akartam menni.
-Már késő mész és kész. Te legalább érezd jól magad. –mondta és átölelt.
-Hát jó, de menjünk, mert mindjárt kezdődik az óránk. –mondtam és bementünk a terembe.